Búcsú az albérlettől

A legnagyobb kupi közepén ,költözködés közben melankólikus hangulatban, azon igyekszem éppen, hogy valamiféle megemlékezést hagyjak erről a házról . Mindenféle érzések kavarognak bennem. Tele vagyok !Na!! Menedék az átmeneti időszakban, hogy valami új és szebb élet kezdődhessen bennem és lecsökkent létszámú családomban. Kedves főbérlő,jó szomszédok és az ebédelni ,beszélgetni járó barátok. Jaj ! Ugye jöttök Gödre is hozzám. Nem messze van Dunakeszitől. Persze ígérik, hogy igen, jönnek. Ezt az ugrást még meg kell ugranom. Lázas pakolás helyett ülök és már kétszer végigsírtam a netről ajánlott Ízek,imák ,szerelmeket. Jó nő! Mi?
Tegnap a Kikötőben selyemfestő klubunk megnyitóján sem találtam a helyem. Pedig olyan szép volt! Szép műsor és mosolygó arcok ,én pedig úgy zuhantam be mint valami menekült.
Viták a felújításon dolgozó emberekkel! ja igen persze így és így lesz és ekkora ,és persze én másként vagy nem teljesen úgy tapasztalom Sok és SOKK ez már nekem. Istenem ugye minden tuti lesz!??
Legyen most itt pár kép azokról, amik itt készültek mutatóba.Szeretettel mindenkinek.
Ja és a lányaim is megszerették itt és úgy indultunk tegnap innen az oviba ,hogy: én nem akarok átköltözni innen anya! Jajj! Ezek szerint a mi kis családunk nem a költöző madarak rokona .De jó lenne pedig csak átrepülni és holnap úgy ébredni ,hogy már minden a helyén Gödön!
Pusz
Napsugaras szép napokat!

 Csók pasztellbenKendő barna-oliva

Pillangós korszak

Pakolnak a lányok bazárra

Ilyenek a színek

A csakraszínek

A két kendő egymás mellett

Sikerül kiszabadulniuk?

Tüzes csók

Magány és remény

Kijavítva!

Sokszor vagyok úgy festés közben hogy elkap a türelmetlenség,hogy jaj de jó lenne már látni mi jön ki a végén belőle. Ez pedig úgy tapasztaltam kivált valamiféle "hibát" ,csúnyaságot ami arra ösztönöz újra és újra h. lassítsak. Úgyis minden a helyére fog kerülni.
Ennek ékes példáját mutatja ez a mandala.
Már egyszer elkészítettem, akkor is kérte valaki. Most is és időre el akartam készíteni. Mikor már ott tartottam h. fú de jó,mert  lesz idő még ( ahogy az "Ősasszony"-Ildika mondta egyszer ) ünneplőbe öltöztetni ,azaz száradás után újrakontúrozni a mintát. Így hát hogy gyorsítsam a folyamatot jó erős hajszárítóval ráfújtam a forró levegőt a még nedves háttérre. Na ezt nem kellett volna!!! Olyan ideges lettem h. még! Izgalmamban a kontaktlencsémet is mellédörzsöltem ,úgy hogy nem bírtam visszapiszkálni a helyére egy jó darabig! Na hogy az élmény nem maradjon csak nekem, felhívott abban a pillanatban Bori barátnőm és megkérdezte hogy vagyok. Mondom frankóul ,csak épp most csesztem el ,amit szeretnék fél óra múlva odaadni valakinek és különben sem látok mert a lencsém elcsúszott!! Gondolom nem erre a válasza számított ,dehát éppen ez volt Na! Ennyiben maradtunk,vihorásztunk egy darabig és nagy nehezem visszahalásztam a lencsémet a helyére.

Jó dühös voltam,de gondoltam így má nem hagyom. Több óra munkám volt már az amúgy aprólékos mandalában. Úgyhogy, Hál Isten eszembe jutott Liza és az ő mondata: "Az a jó a selyemfestésben hogy nem lehet elrontani,mindig ki lehet javítani a dolgokat." Nahát, akkor a szép üde zöld háttérre rámentem a foltos részeken feketével. Hát jó -jó ,de nem okés. Nem egy komor darabot akarok létrehozni. Olyan őskáosz közepéből kirobbanó harmónia hatása lett. Úgyhogy elő az aranykontúrt és szabad kézzel kontúroztam rá pettyeket és napsugárszerű formákat. Ezzel már teljesen elégedett voltam. Úgyis volt az elején bennem hogy jó arany színeket kéne beletenni. Hát így aztán lett is.

Mandalakendő

Eszter barátnőm nagyon belelkesedett a pillangós kendőm láttán. És mivel nagyon pasztell színeket kedvel kérte hogy készítsek neki olyat is amiben egy nagy mandala van középen . És ebből mindjárt kettőt is szeretne. Azt mondta legyen egy rózsaszínes-kékes . Olyan ami kifelé sötétül kék háttérrel. Hát el is kezdtem pár napja. Vasárnap Flóra lányom alvása alatt kezdtem a már előzőleg megtervezett és kikontúrozott kendőt festeni. Sajnos hamarabb felébredt mint én befejezhettem volna,ezért kénytelen voltam félbehagyni. Akkor bosszankodtam ezen ,de aztán szerencsére ki is derült hogy  jó is volt így. Eszter ugyanis mégsem kék hátteret szeretett volna. Hanem: Jaj még várjál ! Megkérdezem Tesóm hogy Mami mit szerethetne . Na jó van mondom alkotói szabadságomnak annyi. Pedig már kezdtem a rózsaszínből a lilába átmenni.Kicsit még tétováztunk mindketten, aztán végül Eszter rám bízta milyen legyen a szín. Csak olyan finom legyen ! Jó? -kérte.Aztán ez sült ki belőle ! Most nagyon örülök. De érdekes minden festésem során van egy olyan ,-jaj nem is jó ,meg de ronda meg nem is így akartam- szakasz. Szóval kialakul szépen ,de lehet hogy nekem kell egy kis bosszankodás is a lendülethez! vagy mi.:)

Ez pedig egy újra festett minta. Egyszer már megvolt,viszont most a csaj dől balra és nem fordítva. Ezt is tök élvezem: kipróbálni egy mintát többféleképpen . Most pl. a tükörkép mintával elkészíteni kicsit más színekkel.

Ez pedig ha a selyem-ablakképet tényleg az ablakba teszem. Ilyen pasztellesebb hatást ad.

 Ja és áramlok.

Tiszta szív csakra színek !(Ugye Emese? Mer figyelek ám és tanulok is a barátoktól is ilyeneket.:)) Nagyon szeretem a zölddel festést mostanában.

Mivel folytasssam?? IGENEK és nemek

Szépen elmaradtak a bejegyzéseim. közben meg fűnek fának reklámozom magam,hogy igen VAN egy blogom is.

Dehát annyi minden történt július óta hogy na...

Elhatároztam hogy csak pozitív dologról fogok írni. De most!! Van más is .

A selyem őrület mellett teljes életútváltozás.

IGEN. NEM. A 7 éve kimondott igen mára már másra igen. És ugye nem a holtomig-holtáigra szól a mostani igen. Hanem arra hogy igen legyen már béke és váljunk el "szépen". Már amennyire lehet.

És a sok kérdés hogy tényleg? És igen tényleg és kicsik a gyerekek is.Igen ,viszont most ez lesz a számunkra "a" megoldás.

A magam kibeszéléséből talán ennyi,aki közel van tud többet is. de hát ez mégiscsak egy nyilvános dolog ahova most írok.

Az örömekkel jöjjek mégis:

GÖDIek lettünk a csajokkal. Szép kis házikó újul nekünk most mindenféle mesterek által.

Mindig is vonzott ez a város és a Duna és ugyan Dunakeszitől(eddigi lakóhelyünktől ) sem leszünk távol mégis úgy érzem minőségben nagyon más lesz az itteni életünk. Bazi nagy fák ,a Szakáts- kerti tó egy röpke séta. Most úgy látom mintha egy üdülő faluba költöznénk be ahol több a mosoly.

Ez a kendő amin pillangókat láttok ,kicsit ezt is szimbolizálhatja: A spirálból szöknek ki a frissbe ,az újba.

 Ez pedig a "kommunikációs ":) kékem. Én ugyanis színekkel terápiázom magam. Ha pl. fontos ,de számomra kissé félelemmel teli dolgot kellene megbeszélnem valakivel akkor szeretem ezt a színt a nyakamba kötni.

Ez most egy idősebb nénié lesz pl. aki fejre köti. A lánya viszi neki ,mert valami puhát szeretne hordani. Hát kérem a selyem olyan. Szerintem soha nem fog kimenni a divatból.

pusz

Ági